Talajhő hasznosítása

Fűtés / Hűtés

Magyarországon már hagyománya van a talaj hőjének hasznosításának. Főleg ipari, mezőgazdasági területen alkalmazzák ezt a megújuló energiaforrást. Alacsony energiafelhasználású lakóházaknál gépi szellőztetés van beépítve, mivel a légtömörség nagyon jó, muszáj a friss levegőt pótolni. Amennyit befújunk, annyit ki is kell szívni. A bejuttatott levegő hőmérséklete meghatározó energiafogyasztás szempontjából, ezért alkalmazzák a talajhőcserélőt, ami előmelegített, illetve előhűtött levegőt biztosít. Valószínű, hogy egyre több szerepet fog kapni a talaj hője, mind az energiatakarékosság, mind a szigorodó energetikai szabályok miatt. Gyakorlati megvalósulása több féle lehet. Például, a levegő előmelegítése közvetlenül a talajhőcserélőben, ami több méter, akár több tíz méter műanyag cső lefektetése a ház körül a föld alatt, 1,5m-2m mélységben, vagyis a fagyhatár alatt. Ennél a módszernél olyan problémák merülhetnek fel, mint a kondenzáció, amit különböző vízelvezetési technikákkal meg tudnak oldani, illetve a nedves közeg hatása a baktériumképződés lehet. Ezt az újabb gyártmányoknál kiküszöbölték egy antibakteriális bevonat segítségével. Másik lehetőség a levegő előmelegítése közvetítőközeges talajhőcserélővel. Ennél a módszernél nem a levegőt juttatjuk a csőbe, hanem közvetítő közeget keringetünk benne, amiből ellenáramú folyadék/levegő hőcserélővel nyerjük ki az energiát. Ezzel kikerüljük az első példában említett problémákat. Bármelyik fent említett megoldást választjuk, biztosak lehetünk benne, hogy 40-50%-os energia megtakarítást érünk el, ráadásul nem csak új épületeknél lehet alkalmazni, hanem régiek felújításakor is. Az anyagi ráfordítás még a drágábbik verziót tekintve sem haladja meg az egymillió forintot. Van ezeknél egy komplexebb és természetesen drágább technológia, a talajhővel működtetett hőszivattyús fűtés, ami szintén egyre elterjedtebb.