.png)
Légkondícionálás
Hidegfúzió
A hidegfúzió tulajdonképpen nem más, mint energia előállítás hidrogénatommagok egyesítése alacsony hőmérsékleten.
Erre az a legmegfelelőbb megoldás, ha megszüntetjük a taszítóerőt, vegyis semlegesítjük a hidrogénprotonokat. Ez úgy lehetséges, ha a protonokat megfelelő számú elektron veszi körül. Erre a legmegfelelőbb megoldás, ha a protonokat egy fémkristályrályba "töltjük". Erre a célra a palládium nevű fém a legmegfelelőbb. Ezt többféleképpen lehet elérni. A leglényegesebb probléma ezzel kapcsolatban abból adódik, hogy a hidrogénatommagokat olyan közelségbe kell juttatni egymáshoz képest, hogy az elektrosztatikus taszítóerőt legyőzze a magerő, és ezáltal létrejöjjön az egyesülés.
Már 12 éve, hogy két amerikai kutató bejelentette: szobahőmérsékleten sikerült megvalósítani az atommagok összeolvasztását: a fúziót. Egyszerű kísérletükben palládium fém katalizálta a hidrogénatommagok fúzióját. Az eredményt azonban nem sikerült megismételni más laboratóriumoknak. Hidegfúzió tehát a gyakorlatban nem létezik; változatlanul több tízmillió fokon tudnak csak összeolvadni az egymást taszító hidrogénatommagok, és ilyen körülmények között szabadul fel az energia.
Manapság körülbelül 200-300 kutató foglalkozik világszerte a hidegfúzió kérdésével.Ötven éve foglalkoznak már a kutatók a korlátlan energiabőséget ígérő szabályozott termonukleáris fúzió megvalósításával. Óriási tudományos és műszaki problémákat kell megoldani. Az "üzemanyag" atommagjai, a hidrogén nehéz izotópjai (deutérium, trícium) csak 100 millió fokos hőmérsékleten olvadnak össze.
Napjainkban két teljesen eltérő megoldáson dolgoznak a kutatók. Az egyik a lézeres mikrórobbantások technikája, ahol a parányi üzemanyag-cseppecskét intenzív lézersugarakkal hevítik fel és nyomják össze, míg létrejönnek a fúzió feltételei. Az Egyesült Államokban néhány éven belül készül el egy hatalmas lézerfúziós berendezés. A másik megoldási lehetőségnél a mágneses teret vennék igénybe a forró anyag egyben tartására. Napjainkban sokan hidegfúziót mint, posztmodern áltudomány tartják nyilván.
Tévedés: valójában nem is melegszik a Föld?
Valójában nem is melegszik a Föld? -– teszi fel a kérdést a Times, a Klímaváltozást Vizsgáló Kormányközi Bizottság (IPCC) által „egyértelműnek” tartott, ember által okozott globális felmelegedés nézetét ugyanis egyre több tudós támadja.
Az IPCC legutóbbi becslései szerint az üvegházhatásért felelős gázok eddig mintegy 0,7 Celsius-fokkal melegítették a Földet. Ha a trend folytatódik, 2100-ra további 5-6 fokos melegedés várható, ez pedig katasztrofális hatással lenne bolygónk élővilágára. A Bizottság a klímaváltozás megállapításában főként a meteorológiai állomások elmúlt 150 évben gyűjtött adataira hivatkozik, a szkeptikus tudósok szerint azonban ezek a városiasodás, környezetük megváltozása és a gyakori ide-oda szállítás miatt igen kevésbé megbízhatóak.
John Christy, a Huntsville Egyetem légkörrel foglalkozó kutatója egyenesen kijelenti. szerinte a „hőmérsékleti adatok teljességgel megbízhatatlanok”. Christy három különböző terület (Észak-Afrika, Kalifornia és Alabama) meteorológiai állomásait vizsgálta. „Az eredmény mindenütt ugyanaz” – mondta. „Valóban, az adatok igen nagy mértékű felmelegedést mutatnak, de ezt igazából majdnem minden esetben az állomásokat érintő helyi körülmények okozták, mint például a körülöttük fekvő terület átépítése”.
Ross McKitrick kanadai közgazdasági professzor hasonló véleményen van. Az IPCC maga hívta meg a kutatót eredményei felülvizsgálatára – az élmény harcos szkeptikussá tette a férfit. „Elsöprő mennyiségű statisztikai adat bizonyítja: a Bizottság adatait nagy mértékben torzítják különféle helyi hatások” – nyilatkozta McKitrick.
Ezt a torzítást igyekezett megörökíteni egy amerikai tanulmány is. A többek között Anthony Watts klíma-szkeptikus által jegyzett írás fotókkal illusztrálva próbálja bebizonyítani a fentebb említett kutatók állításait. Valóban, egyes mérőállomásokat légkondicionáló egységek vagy szennyvízkezelő telepek mellett láthatunk, míg a leghírhedtebbé vált fotón egy szemétégető mellett álló meteorológiai állomást örökített meg Watts. A környezet megváltozásra is találunk példát a tanulmányban: Manchesterben például a korábban a városon kívüli földek közepébe telepített mérőállomás ma a reptéren található.
A friss hírek szállítója a Hir.ma hírportál.