Future Home kiállítás a Millenárison

Megújuló Archívum

 A Millenárison 2011. március 3-6-ig lesz látható a Future Home-a jövő már elkezdődött, családbarát kiállítás. A vendégek széles képet kaphatnak arról, hogy otthonukat, környezetüket energiatudatosabbá, hatékonyabbá, kellemesebbé és modernebbé tegyék. Bemutatásra kerülnek azok az eljárások, lehetőségek, eszközök és termékek, amivel meg tudják valósítani ezeket a saját életterükben. Szakmai előadások és szórakoztató programok váltják egymást, hogy az érdeklődők megújuló energiával tudjanak mindenen résztvenni. A kiállítás szekciói az „öko”, a „zöld”, a „bio” és a „tech” kulcsszavakra épültek. Ennek jegyében az egyik szekció a lakásautomatizálás, amibe a mostani külön működő gépek helyett együttműködő, intelligens rendszerben, környezettudatos és energiahatékony gépek szolgálják az igényeket. A másik szekció a zöld techológiák az életünkben, ami arról szól, hogy odafigyeljünk arra, mit eszünk, mit iszunk, mivel ápoljuk magunkat, milyen ruhát viselünk, milyen autóval közlekedünk. A megújuló energiákat hasznosító rendszerek mellett bemutatásra kerül, hogy hogyan lehet meglévő eszközeinkkel csökkenteni a környezeti terhelést. A harmadik szekció a környezettudatosság a hétköznapokban. A víztakarékossági lehetőségektől kezdve a napenergia hasznosításán keresztül a passzívház építéséig minden beletartozik. A negyedik szekció pedig a szórakoztató elektronika. A jövő otthona pihentet és szórakoztat. A programok között szerepel még kézműves foglalkozás, 3D mozi, fotótanfolyam, „Tükörben a világ”- interaktív kiállítás, valamint „Tapossa Laposra”-rekordkísérlet. Jöjjön el Ön is, vegyen részt a programokon, és aztán legyen aktív részese a megvalósításnak!

Future Home kiállítás a Millenárison

Megújuló Archívum

 A Millenárison 2011. március 3-6-ig lesz látható a Future Home-a jövő már elkezdődött, családbarát kiállítás. A vendégek széles képet kaphatnak arról, hogy otthonukat, környezetüket energiatudatosabbá, hatékonyabbá, kellemesebbé és modernebbé tegyék. Bemutatásra kerülnek azok az eljárások, lehetőségek, eszközök és termékek, amivel meg tudják valósítani ezeket a saját életterükben. Szakmai előadások és szórakoztató programok váltják egymást, hogy az érdeklődők megújuló energiával tudjanak mindenen résztvenni. A kiállítás szekciói az „öko”, a „zöld”, a „bio” és a „tech” kulcsszavakra épültek. Ennek jegyében az egyik szekció a lakásautomatizálás, amibe a mostani külön működő gépek helyett együttműködő, intelligens rendszerben, környezettudatos és energiahatékony gépek szolgálják az igényeket. A másik szekció a zöld techológiák az életünkben, ami arról szól, hogy odafigyeljünk arra, mit eszünk, mit iszunk, mivel ápoljuk magunkat, milyen ruhát viselünk, milyen autóval közlekedünk. A megújuló energiákat hasznosító rendszerek mellett bemutatásra kerül, hogy hogyan lehet meglévő eszközeinkkel csökkenteni a környezeti terhelést. A harmadik szekció a környezettudatosság a hétköznapokban. A víztakarékossági lehetőségektől kezdve a napenergia hasznosításán keresztül a passzívház építéséig minden beletartozik. A negyedik szekció pedig a szórakoztató elektronika. A jövő otthona pihentet és szórakoztat. A programok között szerepel még kézműves foglalkozás, 3D mozi, fotótanfolyam, „Tükörben a világ”- interaktív kiállítás, valamint „Tapossa Laposra”-rekordkísérlet. Jöjjön el Ön is, vegyen részt a programokon, és aztán legyen aktív részese a megvalósításnak!

Mire használjuk még az ivóvizet

Megújuló Archívum

 A háztartási munka jó részét a tisztogatás, a takarítás, a mosás teszi ki. Mindezekhez vizet és mindenféle háztartási szereket használsz. A meggondolatlan vízhasználat és a háztartásokból eredő vízszennyezés csökkenthető. A vizek védelmét és a víztakarékosságot a háztartásodban kezdd!I Aki hozzászokott a csapból folyó víz adta kényelemhez, észre sem veszi, hogy ivóvízzel mosogat, mosakszik, mos, takarít, vécét öblít. Hazánkban az egy főre eső napi átlagfogyasztás 170 liter ivóvíz. Ezt a felére lehetne csökkenteni anélkül, hogy a háztartások ennek kárát látnák. Ha minden magyar polgár egy éven keresztül naponta csak egy liter vizet spórolna meg, akkor az egy éves vízszükséglet 3,79 millió köbméterrel csökkenne. A tiszta ivóvíz elsősorban ivásra és főzésre való! Légy takarékos, ne hagyd, hogy feleslegesen fogyjon az ivóvíz. Ha tudni akarod, mennyi vizet fogyasztasz, szereltess fel helyi vízórát. A Fővárosi Vízművek szerint az esetek túlnyomó részében az ivóvízhálózat kisebb sérüléseit a fogyasztók észre sem veszik. A csőrepedés sokszor csak akkor derül ki, ha a víz a felszínre tör, vagy beáznak a falak. Az ivóvíz ára folyamatosan emelkedik. Megér havonta negyed órát, hogy ellenőrizd, szökik-e valahol a víz. A télire víztelenített vezetékeket tavasszal mindenképpen ellenőrizd. Zárj el minden csapot és más vízvevő helyet. Nézd meg a vízmérő óra literes mutatóját, és figyeld meg, mennyit mozdul el 15 perc alatt. Ha nem mozdul, a vezeték ép, ha változást tapasztalsz, meg kell keresni a rejtett hibát, és azt mihamarabb ki kell javítani. A vízmegtakarítás egyes lépéseivel kevesebb ivóvízből gyártasz szennyvizet. Már az első lépésekkel is 20 százalékos vízmegtakarítást érhetsz el.

A víztakarékosság első lépései
Egy átlagos csapból egy perc alatt hat-tíz liter víz folyik ki. A hűtőben tartott kancsóból egyszerűbben jutsz friss, hideg vízhez, mintha percekig folyatnád a csapot. A zöldséget először állóvízben mosd, csak utána folyóvízben! Egy öt perces zuhanyozás közben 68 liter vizet használsz el, ha viszont kádban fürdesz, 140 liter vízben pancsolsz. Hétköznap inkább zuhanyozz, a fürdés legyen ünnepi alkalom. Egy rosszul záró bolya miatt a vécétartály naponta akár 700 liter vizet is elereszt! Egy szemernyi vízfestéket vagy egy csepp kálium-permanganát oldatot cseppents a kagylóba, azonnal megtudod, kell-e mesterembert hívni. Az úszóbólyás vécétartályt átállíthatod úgy, hogy kevesebb vizet fogyasszon. Hajlítsd meg az úszó karját, hogy feltöltéskor az eredetinél alacsonyabb vízszint álljon be. A csöpögő csapból meglepően sok víz folyik el Ha percenként tíz csepp víz hullik le, akkor havonta 170 liternyit vesztesz, egy évben pedig több, mint 2000 litert. Ha minden negyedik háztartásban csöpög ennyire egy csap, akkor (3,8 millió magyar háztartással számolva) 1,9 milliárd liter víz vész kárba. Ez annyi, amennyi a Gellért-hegyet - ha az üvegből lenne -harmadáig feltöltené. Pedig legtöbbször csak egy tömítőgyűrűt kéne kicserélni! A csepegő csapokat mielőbb javítsd meg! A mosogatógép 15-25 liter vizet fogyaszt menetenként, ezért csak teli tálcával indítsd el, és naponta csak egyszer használd! A mosógép típustól függően mosásonként átlagosan 115 liter vizet használ el, ezért ne indíts fél programot, várd meg, míg egy teljes adag ruhát kimoshatsz!

Napkollektor

Megújuló Archívum

 Utólag Is felszerelheted háztartásodat napfűtéses vízmelegítővel. Pécsett és Nagykőrösön már kész rendszert is lehet látni. Házilag elkészíteni sem ördöngösség, de vehetsz kész rendszert is. A háztetőn elhelyezett kollektor egy kettős üvegfedelű, hőszigetelt ládában lévő fekete csőkígyó. Feketére festett lapradiátort, vagy padlófűtéshez gyártott csőrendszert is felhasználhatsz. A láda feketére van mázolva, hogy minél jobban elnyelje a hőt. A napsütés felmelegíti a csőben keringő vizet. A kollektorból hőszigetelt cső vezet a bojlerig. A hőszigetelt tartályban a víz sokáig meleg marad. Egy négyzetméter napkollektor - a mi éghajlatunkon kilenc hónapon át - napi 50 liter melegvizet állít elő. A befektetés néhány éven belül megtérül. Az ábrán bemutatott naptető április és június között a Nap segítségével 16,9 köbméter gázt megtakarított. A kiegészítő gázfűtés eközben 9,3 köbméter gázt fogyasztott vízmelegítésre, 11,3 köbmétert az őrláng égetett el. A gázfűtés akkor működött, ha a víz 50 Celsius-fokosnál hidegebb volt. Ha napenergiával működő vízmelegítőt is működtetsz, a gázfűtötte bojlernél - az éghajlattól és a vízhasználattól függően - 60 százalékkal, a hagyományos villanybojlernél 85 százalékkal kevesebb energiát használsz a meleg víz előállításához, és ennyivel kevesebb szén­dioxidot termelsz. A vastagodó vízkőréteg rontja a fűtés hatékonyságát, tehát növeli az energiafogyasztást és a környezetszennyezést is. Időnként szabadítsd meg a vízkőtől a bojlert, a vízforraló edényeket, a kávéfőzőt! A villanybojlerek fűtőelemeiről legalább évente egyszer el kell távolítani a vízkövet.

Forróvizes rendszer

Megújuló Archívum

 Egy átlagos háztartás energiaköltségeinek negyedét a melegvíz előállítása viszi el. A legkevesebb energiát a jól karbantartott gázüzemű rendszer fogyasztja. Egyben ez szennyezi legkevésbé a környezetet, akár a szilárd tüzelőt igénylő, akár az elektromos rendszerekkel hasonlítjuk össze. Először is kevesebbet. Válassz olyan melegvizes rendszert, amelynek hőmérsékletét szabályozni lehet. Ha egy-két fokkal csökkented a víz hőmérsékletét, 6 százaléknyi energiát takaríthatsz meg. A bojler legkedvezőbb hőfoka 60 Celsius-fok. 55 Celsius-fok alatt azonban a vízben esetleg előforduló baktériumok fertőzőképesek maradnak, ezért ennél melegebb legyen a víz! Magasabb hőmérsékleten viszont csökken a készülék hatásfoka, több vízkő rakódik le, és csökken a bojler élettartama. A mosás hatékonyságát a 5. fejezet tanácsai szerint is növelheted, nemcsak a hőfok emelésével. Ha langyos vízzel mosol, a ruhát is kíméled, és energiát is megtakarítasz. Öblíteni pedig hideg vízben is lehet. Hideg vízben moss kezet. Amikor langyos vizet szeretnél engedni, először a hideg csapot nyisd meg, aztán a meleget. Ezzel nem csak energiát, melegvizet takarítasz meg, de a fürdőszoba sem párásodik annyira. Az egykarú keverőcsapból azonnal a kívánt hőméi sékletű víz folyik. Ha víztakarékos zuhanyrózsát veszel a tusolóra, az energiafogyasztást akár 1250 kWh-val, a szén-dioxid kibocsátást évi egy és negyed tonnával is csökkenheted. (A számításhoz napi egyszeri, tíz perces zuhanyozást vettünk alapul.) A World Resources Institute adatai szerint a Földön 1989-ben minden emberre átlagosan 4,21 tonna szén-dioxid kibocsátás jutott. Az afrikai átlag 1,03 tonna, az észak- és közép­amerikai 13,0 tonna, a dél-amerikai 1,91 tonna, az ázsiai 1,93 tonna, az európai 8,74 tonna, míg a magyar 6,05 tonna volt fejenként. Ez utóbbi kevesebb, mint az akkori Szovjetunió, vagy a benelux államok állampolgáraié, de több, mint a svájciaké, vagy a spanyoloké. Ha tíz perc helyett öt percig zuhanyozol, hagyományos zuhanyrózsákkal is évente legalább 750 kWh energiát takaríthatsz meg. A gázzal működő melegvízrendszer gyújtólángját oltsd el, ha egy-két napnál hosszabb időre elmész otthonról. Nyáron a kerti zuhanyozáshoz jó szolgálatot tehet egy feketére festett tartály. Ebben a víz hamar felmelegszik, míg a villanyóra pihen. Mosogatáskor ne folyasd feleslegesen a meleg vizet. Egy-két pohárnyi forró vízért nem érdemes kinyitni a csapot. A forró víz nagyobb része a csőben marad, és a falat melegíti.

Fűtés-hőszabályozás

Megújuló Archívum

Magyarország energiafelhasználásának egyharmadát a háztartások, ebből 60 százalékot a fűtés nyel el. A házak tervezésekor tehát az a döntő kérdés, milyen a fűtés. A fafűtéses kandallók, a fatüzelésű cserép- és vaskályhák megújuló energiaforrást használ­nak. Tudni kell azonban, hogy a keményfák lassan nőnek. A kivágott tűzifa helyett új cseme­téket kell telepíteni. Ezzel nemcsak a tüzelőanyagnak a napenergia segítségével történő új­ratermelődését, hanem az égetés során keletkező szén-dioxid felvételét is lehetővé tesszük. Fűteni és vizet melegíteni gazdaságosabb gázzal, mint villannyal. A gáz fajlagos átlagára alacsonyabb, felhasználása gyorsan és finoman szabályozható, és kevesebb a hulladékhő. Szelídebb, környezetbarátabb gázzal fűteni és vizet melegíteni azért is, mert a földgáz közvetlen felhasználása negyed-ötödannyi szén-dioxidot termel, mint a fűtésre használt elektromos energia előállítása ásványi tüzelőanyagokból. A fűtésre használt elektromos energia 95 százaléka hőként hasznosul, de az olaj, vagy szén energiájának kétharmada az erőműben és a távvezetéken veszendőbe megy. Az árammal való fűtés kétszer annyi primer energiába kerül, mint ha közvetlenül gázzal fűtenénk. Az elektromos energia ismételt hővé alakítása emiatt jóval nagyobb forráspazarlás, mint ha gázzal vagy szénnel fűtenénk. Az egyedi széntüzelés felelős a városi levegő kén-dioxid és koromszennyezésének na­gyobb részéért. A hagyományos brikett kötőanyaga a tömegének egytizedét adó mérgező bitumen. 1992-től már itthon is lehet kapni bitumen mentes fűtőanyagot, az úgynevezett rúdszenet.

Hőszabályozás
A tömbházakban sok helyütt átalányban fizetnek. Azaz, nem annyi gázért és vízért fizetsz, amennyit használsz, hanem amennyit átlagosan megállapítottak. Ha csak lehetséges, szereltess fel a lakásodban gáz- és vízfogyasztást mérő berendezéseket! Egy átlagos, 55 négyzetméteres, 135 légköbméteres lakótelepi lakás éves melegvíz-ellátása és fűtése 35 ezer Ft-ba kerül (1991-es adat). A Távfűtő Művek által - központi fűtéses társasházakba -javasolt alagsori hőközpont, a vízfogyasztásmérők és a hőmennyiség-leadást mérő készülékek beszerelése például mindösszesen 25 ezer Ft. 18-24 százalékkal csökkentik a fogyasztást, tehát 3-4 éven belül megtérül a beruházás. (1991 decemberi árak szerint) Hűvös szobában egészségesebb aludni, mint melegben. Hollandiában általános szokás, hogy lefekvés előtt egy órával kikapcsolják a fűtést a hálószobákban. A központi fűtés termosztátját abba a szobába szereld, amelyet a leggyakrabban használsz. Ha a műszer huzatos helyre vagy hideg felületre kerül, a kazán túlfűti; ha melegített helyre, akkor alulfűti a házat. Ha a termosztátot egy-két fokkal alacsonyabbra állítod, a szoba átlagos hőmérsékletének két fokos csökkentése 10 százalékos energiamegtakarítást jelent! A hálóban 15 Celsius-fok, a lakószobában 18-20 Celsius-fok már elegendő. Fűtési időszakban ne tartsd tárva-nyitva az ablakot. Szellőztetni persze kell, de a hőszabályozásnak nem ez a legjobb módja. Ne fűts, hűts olyan szobát, amit nem használtok. Ha hosszabb ideig távol vagy, kapcsold le a melegítő rendszert. A nyílt láng fogyasztja az oxigént, ugyanakkor szén-dioxidot, szén-monoxidot, kén-dioxidot, nitrogénoxidokat és más káros gázokat juttat a szobába akkor is, ha maradéktalanul betartod a fűtési előírásokat. Rendszeresen szellőztess, de ne túl hosszan! A lehűlt falak felmelegítéséhez nagyon sok energia kell. Mennél jobb a szigetelés, annál fontosabb a rendszeres szellőztetés! A nyári kánikula idején estétől reggelig legyen nyitva az ablak. Reggel csukd be az ablakot, és húzd össze a világos színű, fényvisszaverő függönyt. A szoba levegőjét párologtatásukkal a szobanövények is hűsítik. A téli napsütést az üveg átengedi, de az hővé alakulva már nem tud távozni. Amikor télen süt a Nap, húzd szét a függönyöket! Egy ventillátor keveset fogyaszt. Otthon, de munkahelyeden, sőt üzletedben is nyári kánikulában inkább ventillátort működtess, mint klímaberendezést! Ahol klímaberendezés van, ott azt az épület árnyékos oldalán jobb elhelyezni. Csak akkor működik hatékonyan, ha ajtó-ablak csukva van, és a függöny is be van húzva. A berendezés filterét rendszeresen tisztítani kell. Hűtőrendszere freont tartalmaz, vigyázz, ne szökhessen meg sehol! 

A ház hővesztő helyei
Tömítetlen nyílásokon át nyáron 20 százalékkal több meleg jön be, té­len 25 százalékkal több megy ki, mint különben. Ha a zárt ajtók és ablakok mellett is huzat van, akkor egy gyertya elhajló lángja jelzi, merre szökik a meleg. Ha különálló lakásod, házad van, amelynek tetőtere beépítetlen, ak­kor szigeteld a tetőt, mert a meleg levegő felemelkedve ott tűnik el a legkönnyebben. A mennyezet, il­letve a padlástér akár 25 százalék­ban is felelős lehet a hővesztesé-gért. Az ablaktokok glettelése, gipszelése, vagy tömítése is segíthet. Az ajtók alját ragasztós szivaccsal vagy gumidarabbal, a postanyílást kívülről felhajtható filc-, vagy gumilappal zárd. A huzatos ajtó elé tett jópofa kígyópárna tökéletes védekezés a cúg ellen.

Szelíd energiaforrások

Megújuló Archívum

 Napenergia
A legkevésbé szennyező, biztonságos és folyamatos forrás. Földünk felszínét a Nap teljes energiájának csupán 0,01 százaléka éri el. Mégis mi mindent tud éltetni, táplálni, működtetni! Évente olyan mennyiségű energia érkezik a Napból a Földre, amennyit 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Ha ennek csak 1 százalékát hasznosítanánk, csupán 5 százalékos hatékonysággal, akkor a világon minden ember annyi energiát fogyaszthatna, mint ma egy amerikai állampolgár. A Nap első számú energiaforrássá válhat. Közép-Európa kihasználható területeit véve számításba, ott nyolcvanszor több energiát lehetne befogni, mint amennyire szükség van. A passzív napenergia hasznosítás az, amikor napnak kitett üvegfelület mögött felmelegedett vizet, levegőt használunk. Az üvegfelület beengedi a napsugarakat, a felmelegedett levegő viszont nem távozik. Az aktív napenergia hasznosítás során a hőnyeréshez gépészeti berendezéseket is használnak, illetve napelemek segítségével villamos áramot állítanak elő. A Nap energiáját legegyszerűbben vízmelegítésre lehet felhasználni. A lakóházak melegvíz­ellátását Cipruson 90 százalékban, Izraelben 60 százalékban napenergiából fedezik. A Nap energiáját elektromos energiává alakító napelemek egyelőre igen drágák, bár áruk gyorsan csökken: 1976 és 1986 között a nyolcadára esett. Japánban több millió napenergia­-hasznosító létesítmény van.

Geotermikus energia (földhő)
A Nap után a második legnagyobb energiaforrás maga a Föld. A viszonylag vékony földkéreg alatt bolygónk izzó magmából áll. A napenergiához hasonlóan ez is nagyjából egyenletesen oszlik el. A geotermikus energiát legkönnyebben termálvíz formájában hasznosíthatjuk. Izlandon majdnem minden házat termálvízzel fűtenek. Ha a termálvíz elég forró, villamos energiát is elő lehet állítani vele. Közép-Amerikában a felhasznált energia 6 százaléka hőforrásokból ered.

Biomassza
A Nap nevelte növény - legyen az fa, cukornád, a gabonamagvak pelyvája - alkalmas energianyerésre. A belőlük származó szerves anyagok, főképp alkoholok energiát szolgáltatnak különleges erőművekben, járművekben. Égés közben persze ezekből is szén­dioxid szabadul fel, viszont kéntartalmuk jóval kisebb, mint az ásványi tüzelőanyagoké. Magyarország energiaigényének 1,5 százalékát biomassza elégetésével fedezik. Az Ener­giagazdálkodási Intézet szakembere szerint ez a tüzelőanyag 3-4 százalékos részesedést is elérhet a közeli jövőben. A Tatai Fűtőmű Vállalat már üzemeltet egy faapríték-kazánt, amely telente, amíg a hőmérséklet egy-két fokkal fagypont felett van, kétezer lakást fűt. Az olajrendszerű kazánt csak akkor indítják be, amikor fagypont alá csökken a hőmérséklet.

Szélenergia
Úgyszintén tiszta energiaforrás, amelyet régtől hasznosítanak. Az 1973-as olajválság óta több mint 50 ezer villamosenergiát termelő szélerőművet helyeztek üzembe. Tengerparto­kon, magas hegyeken, ahol az állandó szélsebesség nagyobb, mint 25 km/óra, érdemes szélmalmokat telepíteni. A kaliforniai szélturbinák évente 2 milliárd kilowattórát termelnek, miközben 2 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a hasonló teljesít­ményű szélerőművek. Kaliforniában a század végére az elektromos áramnak legalább 8 százalékát szélkerekek által hajtott dinamók termelik. A világ teljes hasznosított szélenergiá­jának 6 százalékát Dániában állítják elő. Anglia tervei szerint 2020-ra energiájának egyötödét "légből kapja". Indiában 2000-re 15 millió embernek elegendő energiát akarnak így termelni. Magyarországon a lassú járású, főleg vízmozgatásra alkalmas szélkerekek váltak be eddig.

Vízerő
A víz megfelelő körülmények között helyzeti energiájából adódóan alkalmas energiatermelésre. Tiszta energiaforrás, mert nem szennyezi a levegőt és a talajt. Ha a világon az összes, vízturbinák által termelt villamos energiát fosszilis energiaforrásokból állítanánk elő, évente 2 milliárd tonnával több szén-dioxidot bocsátanánk ki. Nagy esésű folyószakaszokon és kis erőművekkel lehet hatékonyan energiát termelni. Síkföldi vízerőműveket már nem építenek, mert hatásfokuk nem kielégítő. Az óriásgátak mögül pedig nemcsak nagy víztömeg, de sok veszély is leselkedik ránk. A gigantikus betonépítmény önmaga növeli a földrengésveszélyt, a víz elszabadulhat, a talajvízszint lesüllyed, fontos vízforrások vesznek el, termőföldekről és élőhelyekről nem is beszélve. A tengeri ár-apály erőművek a jövő energiatermelői. Angol számítások szerint a Severn folyó torkolatánál olyan ár-apály erőművet építhetnének, amely a Királyság teljes villamosenergia ­igényének 5 százalékát fedezné.

Atomenergia

Megújuló Archívum

 A radioaktív urán szabályozott hasadásával nyert energia az atomenergia. Ha az eddigi fogyasztási ütemet tartjuk, 20-40 év múlva kimerülnek a Föld uránkészletei. Egy kilogramm uránból annyi energiát lehet előállítani, mint háromezer tonna szénből. Bármilyen tiszta energiaforrásnak számít is, az atomerőmű működése nagy kockázattal jár a reaktorbalesetek és a dolgozók egészségkárosodásai miatt. A baleseti kockázat az erőművek számának növekedésével egyre nő. Jelenleg 420 energiatermelő atomreaktor működik világszerte, ebből 112 az Egyesült Államokban, 56 Franciaországban, 47 a volt Szovjetunió országaiban. Nem működik atomerőmű Ausztriában, Olaszországban, Norvégiában, Dániában, Görögországban, Portugáliában, Luxembourgban és Írországban sem, mert népszavazáson a lakosság elutasította az atomenergiát. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 8 fokozatba sorolja az atomerőművi eseményeket, az üzemzavarokat (0-3) és baleseteket (4-7). Csernobilban 7-es fokozatú baleset történt. A legkisebb fokozatú üzemzavarok a leggyakoribbak. A 380 paksi "nukleáris esemény"-ből egyelőre 60-at soroltak be: kettő 3-as, kilenc 2-es, a többi 1 -es vagy 0-ás fokozatú volt. A csernobili katasztrófa következményeinek felszámolására eddig 40 milliárd rubelt fordítottak, a tönkrement reaktor értéke néhány milliárd rubel volt. A mezőgazdasági termelésből akkora terület esett ki, mint Magyarország egyharmada. Az Ukrán Központi Tájékoztatási Szolgálat szerint 1,8 millió hektár erdő vált szennyezetté. Ez a terület 100 éven át alkalmatlan lesz emberi tartózkodásra. A gyerekkori rákos megbetegedések, a veleszületett fejlődési rendellenességek, a vér- és idegrendszeri betegségek száma 1986 óla két-háromszorosára nőtt. A Mama-86 nevű helyi asszonyegylet orvosai szerint Kijevben ma a gyerekeknek csak 5 százaléka egészséges. A sugárzó hulladék nem megfelelő kezelése, szállítása és tárolása a radioaktivitás kiszabadulásához vezethet. Eddig 120 ezer tonna fűtőelemet használtunk el. A kiégett fűtőelem minden tonnája mintegy 180 millió curie sugárzó anyagot tartalmaz. Egyelőre az erőművekben tárolják őket, remélve, hogy 20-30 év múlva valaki csak kiötli a megoldást.  A hulladékok évezredekig veszélyesek maradnak, aktivitásuk 10 ezer év alatt csökken 470 curie-re. A Nemzetközi Sugárzásvédelmi Bizottság ajánlásainak megfelelő kielégítően biztonságos tárolóhelyet azonban még sehol sem találtak. Az erőművi balesetek, a radioaktív hulladékok, a felrobbantott atombombák miatt sugárkárosodott emberek számát a tudósok 30 millió főre becsülik. Az utóbbi 47 évben 1800 atombombát robbantottak fel. Az erőművek, elsősorban az atomerőművek reaktorainak hűtésére nagy mennyiségű vizet emelnek ki a folyókból. Egy 100 megawatt (MW) teljesítményű kis erőmű naponta 48 ezer köbméter hűtővizet használ, melynek hőmérsékletét legalább 11 Celsius-fokkal emeli. Az erőművek csatornáinak torkolatánál általában 2-4 Celsius-fokkal melegebb a folyók vize, mint előtte. A hőmérséklet emelkedése miatt a kékalgák és egyes baktériumok gyorsabban szaporodnak. Mérgező anyagcseretermékeik elpusztíthatják a halakat. A melegedés hatására általában növekszik a szervesanyag-termelés üteme, s ez is hozzájárulhat az eutrofizációhoz. A melegebb vizek arányosan kevesebb oxigént tartalmaznák, pedig ez nagyobb mennyiségben kellene a felgyorsult életműködésekhez.

Ásványi energiahordozók

Megújuló Archívum

 A világ 1989-ben 10,9 milliárd megawattóra (MWh) villamos energiát termelt. Magyarország ez idő alatt 0,03 milliárd megawattórát. 1991-ben az egy főre eső energiafogyasztás 136 ezer megaJoule volt. Az ásványi energiahordozókból és alapanyagokból olyan mértékű és méretű a fogyasztás, amilyen az ipari országokban folyik, soha nem lesz elérhető a világ háromnegyedét kitevő, kevésbé tehetős országok számára. A Brundtland-jelentés szerint a Föld erőforrásainak négyötöde áramlik a fejlett országokba, ahol a népességnek mindössze 26 százaléka él. A világ energiafogyasztása 1988 és 1989 között 2,1 százalékkal nőtt. Az egy főre eső energiafogyasztás kőszénben számolva a világon átlagosan 1921 kg, Magyarországon 3819 kg, ennél kevesebbet fogyasztanak többek közt Japánban, Franciaországban, Olaszországban és Dél-Koreában; minálunk többet fogyasztanak például Németországban és a volt Szovjetunió országaiban. Az ásványi energiahordozók és az urán meg nem újuló energiaforrások: történelmi idő alatt nem képződik belőlük számottevő mennyiség a Földön. Készleteink végesek. A megújuló energiaforrások a mai körülmények között is újratermelődnek. Ilyen a Nap sugárzó energiája, a Föld hője, a természetes víz- és szélmozgásból nyerhető energia. Megújuló energiaforrás lehet az összes, élőlény által termelt, bomlásuk során keletkező szilárd és gáznemű szerves anyag. 
A külszíni szénbányászat rongálja a felszínt, a mély művelésű bányák veszélyeztetik a karsztvízrendszereket. Amikor elégetik, szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogénoxidok, és korom jut a légkörbe. Egyedül kén-dioxidból évente 100 millió tonna keletkezik a szén égetése révén. Csökkenteni lehetne a kibocsátást, ha az égetés előtt morzsolnák, mosnák a szenet. A világ bányáiból évente 5 milliárd tonna szenet hoznak a felszínre. Ha barnaszénből a fogyasztás változatlan marad, még 170 évre elegendőek a készletek. Magyarországon évente 20 millió tonna szenet bányásznak, lignitvagyonunkat 3 milliárd tonnára becsülik.
A világon évente 2,5 milliárd tonna olajat égetnek el. A tankhajó-balesetek, fúrótorony-robbanások, háborúk okán mintegy 3 millió tonna folyik el. Az olajjal szennyezett vizekben madarak, halak ezrei, planktonok tömege pusztul el. A nyersolajat a finomítókban frakciókra választják. E művelet közben szennyeződik a víz és a levegő. 200 ezer tonna olaj jut az óceánokba a finomítók szivárgása, balesetei miatt. Becslések szerint a Föld ismert kőolajkészletei 30-50 év múlva kimerülnek. Hazánkban valószínűleg már nem találunk újabb kőolaj- és földgázlelőhelyeket. Pedig az évezred végére kőolajból évenként 8 millióról 10 millió tonnára, földgázból 11,7 milliárdról 14-15 milliárd köbméterre nőhet a hazai fogyasztás.
Az összes ásványi tüzelőanyag közt ez a legtisztább, bár fő alkotója, a metán felelős az üvegházhatás fokozódásáért, és hozzájárul az ózonréteg bontásához is. Ez az energiaforrás sem egyenletesen oszlik el a Földön. Ha nem elektromos energia előállítására, hanem közvetlenül melegvíz-előállításra fordítjuk, jó hatásfokkal hasznosul. Egy háztartás egyéves melegvíz-szükségletét így mindössze 1 tonna szén-dioxid kibocsátása árán lehet megtermelni.

Környezetbarát csomagolás

Megújuló Archívum

 Kerüld az aprólékosan előrecsomagolt élelmiszert! Ha a sajtot, a húst neked vágják le, éppen annyit vehetsz, amennyire szükséged van. Celofános kartondobozba csomagolt, egyenként alufóliába burkolt bonbon, műanyag tálcán - ez azért túlzás. Valamelyik réteg biztosan elhagyható.  Ne vedd meg az agyoncsomagolt árukat! Néhány országban, például az Egyesült Államokban az alumínium italdobozra betétdíjat számítanak, ebből fedezik visszagyűjtésük és feldolgozásuk költségeit. Az alumínium értelmesebb célra is használható, nemcsak egyutas csomagolásként (alufólia, aludoboz).A sörös dobozokat négyesével-hatosával műanyag gyűrűvel fogják össze. Az eldobós gyűrű majd' négyszáz év alatt bomlik le. Ennyi Idő sok mindenre elég! A gyűrűk megfojthatják a szemétdomb körül szedegető sirályokat, kutyákat-macskákat, kisemlősöket, a tengerbe jutva a fókákat. Ha a kezedbe akad egy ilyen gyűrű, vágd szét legalább! A gazdag Angliában ma Is üvegben árulják a tejet. Romániában sajnos az üveges csomagolás higiénéjének fejlesztése helyett most vezetik be a zacskót. Itthon a hetvenes évek elején megszűnt az üveges rendszer. 1992 óta azonban egyre több boltban tűnik fel tej barna üvegben. Amíg az üveges nem jut el hozzátok, válaszd a zacskós tejet a dobozos helyett! Üveges mustárt, szószokat, miegyebet végy dobozos, tubusos vagy flakonos helyett! Azokba a lámpákba, amelyeket napi három óránál tovább égetsz, energiatakarékos kompakt  fénycsövet tegyél. Ne végy megdolgozott terméket! Kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, bonyolult folyamatokban előállított élelmiszereket, ha van természetes alapanyagú, vegyszermentesen előállított termék is! Műanyag helyett üvegből, fából készült konyhai felszerelést használj! Ha csak teheted, ne bútorozz szivacsokkal! A bútorszivacsok és matracok gyártásához általában freont használnak. A poliuretán szivacs hamar tüzet fog. Vastag, fekete füstje mérgező cianidokat tartalmaz. Akril, poliamid, poliészter helyett hordj gyapjú és pamut alapanyagú ruhákat! Természetes alapanyagú legyen a fekhelyed, az ágyneműd is! Ez lehet akár gyapjú, toll, pehely, vagy lószőr. Növényeidet műanyag edény helyett virágcserépbe ültesd!Ebben lélegzethez jut a talaj és a növény gyökérzete is. Az iskolába jobb a festett fatábla, mint a filctollat fogyasztó, műanyag íróállvány. Ha lehet, ne végy pozdorjából készült bútorokat a konyhába, a szobába se! A pozdorja (furnér) lapot préselt faforgácsból formaldehides ragasztóval állítják elő. A formaldehid aztán évekig párolog a pozdorja- és farostlapokból. A poliuretán-habok, egyes textíliák, kozmetikumok, és a cigarettafüst is tartalmazzák ezt az anyagot. Minden ötödik ember allergiás a formaldehidre.
A lakásban, de az irodákban, tantermekben, üzemi étkezdékben is érdemes Chlorophytumot, azaz zöldikét nevelni. Ez a szobanövény igen igénytelen, és rendszerint kártevőktől mentes. Manapság fedezték fel, hogy képes megkötni a formaldehidet, ami a furnérlemezekből, a farost lapokból, a műanyagtapétákból, a festékekből szabadulhat fel. Formaldehid tartósítja a folyékony szappanokat, és néhány más tisztítószert, kozmetikumot is. A formaldehid ingerli a nyálkahártyákat, a bőrt, és nagy valószínűséggel rákkeltő. Az érzékeny embereknek igen kis mennyisége is rosszullétet, állandó könnyezést okoz. Szilárd, tartós keménypapír vagy bőr mappát végy a műanyag helyett! Hosszú életű, szivattyús vagy dugattyús töltőtollat használj az eldobható golyóstollak helyett! A színes ceruza, a táblakréta és a zsírkréta használata egészségesebb, mint a szennyező, oldószeres filctollaké. A ceruza a "legbarátságosabb" írószer valamennyi között. Ne mérgezd magad a triklór-etánnal, mely az irodákban oly gyakran használatos hibajavító festékekben van! Inkább vízzel hígítható festéket szerezz be! A freonok és a halonok szóróflakonokban, légkondicionálókban, hűtőgépekben vannak. Vegytisztításhoz és műanyag habok, például a habosított polisztirol gyártásához is használják. Freontartalmú szórópalack helyett sűrített levegőset, a polisztirol tálcácska helyett csomagolópapírt válassz! A világban felhasznált freonmennyiség csaknem fele szórópalackok hajtógázaként kerül a szabadba. A legújabb, "környezetbarát", vagy "freonmentes" címkéjű palackokban zöld freon, szén­dioxid, vagy propán-bután gáz van. Ha kisebb mértékben is, ezek az anyagok is hozzájárulnak az ózonréteg elvékonyodásához, illetőleg az éghajlatváltozáshoz. Keresd inkább a sűrített levegős, kézipumpás, golyós termékeket. A háztartási vegyszerekből a lehető legkevesebbet használd! A szerek egyetlen cseppjét se öntsd a lefolyóba, vagy a talajra. Klórtartalmú fehérítő- vagy fertőtlenítőszereket csak különösen indokolt esetben használj! A papírpelenka csak harminc éve ismert, azóta tölti a szemétlerakókat. Egy textilpelenka bármely korú és bármilyen mozgásigényű babának, sőt, majd kistestvérének is megfelel.  Az Amerikai Egyesült Államokban évente 18 milliárd darab* papírpelenka kerül a szemétbe. Angliában évente fél millió tonna papírzsepit, törülközőt, vécépapírt; és naponta 9 millió darab papírpelenkát dobnak el. Angliában a nők évente 500 millió egészségügyi betétet használnak el. A papírfehérítés során dioxin, és más szerves klórvegyületek juthatnak a környezetbe, sőt, maradhatnak a betétben. Használj tiszta pamutvattát az egyesével előrecsomagolt, műanyagot tartalmazó betét helyett! A tampon használata amerikai közvélemény kutatás szerint a nők háromnegyedénél kellemetlen mellékhatásokkal járt, gyakran okozott hüvelyszárazságot, nyálkahártya fertőződést. Ha ragaszkodsz a tamponhoz, a lehető legkevésbé nedvszívót válaszd, és legalább éjszakára ne használd! Ne vegyél papírtörölközőt sem! Egy tiszta törölköző vagy konyharuha többet ér, ha gyakran is kell mosni. A papírfehérítés nyilvánvalóan felesleges pénz- és időpazarlás, valamint indokolatlan kör­nyezetszennyezés, ha vécépapírról, papírpelenkáról, papírzsebkendőről, közönséges borí­tékról, mindennapi csomagolópapírról vagy papírzacskóról van szó. A fehér papír semmivel sem higiénikusabb, csak fehérebb a szürkés árnyalatúnál. A Parlamentben és kormányzati hivatalokban naponta 100 ezer ív hófehér papírt használnak el. Újrapapírra csak a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban írnak.